Fokozottan figyelni kell majd az ételallergiás gyerekekre az óvodákban és az iskolákban szeptembertől
A szakemberhiány itt is gondokat okozhat.
A szakemberhiány itt is gondokat okozhat.
Részlet a köznevelési alkalmazotti törvényjavaslat preambulumából: "A kormány az elmúlt években elég türelmi időt adott a pedagógusoknak arra, hogy elhagyják a pályát." KAP precíz javaslatszövegezésén mindenki jól szórakozik, noha az elhangzottak sajnos nincsenek túl messze a valóságtól. A rendelet eligazít minket olyan kérdésekben, hogy milyen juttatások jöhetnek szóba a fizetés helyett, van-e különbség a gondnok és a tornatanár között, illetve éhenhalás esetén mit kell tenni a bevállalt órákkal.
A tanárok technikai megfigyelésének a lehetősége bekerült a köznevelési törvénybe. Arra nincs egyértelmű iránymutatás, hogy a megfigyelés csak kritikus esetekre, például egy fegyelmi vizsgálatra vonatkozik, vagy állandó ellenőrzést kell érteni rajta.
A „kockásinges tanárlázadás” egyik arcát a tízéves köznevelési törvény apropóján kérdezték. A miskolci pedagógus véleménye a magyar oktatási rendszerről lesújtó.
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a korai iskolaelhagyás határán billeg, a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti ez.
Az Alkotmánybíróság egy pontot megsemmisített, két alkotmányos mulasztás pótlására kötelezte az országgyűlést, és egy alkotmányos követelményt állapított meg. A fő téma az óvodába járási és a beiskolázási kötelezettség volt.
Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.
„Az állam azt üzente, hogy köszönöm szépen, nem kérek abból, hogy civilek eljuttassák érettségiig vagy diplomáig a legszegényebb gyerekeket” – reagált Orsós János, az Ámbédkar Gimnázium alapítója arra, hogy az Emmi megvonta a hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyt nyújtó iskolák támogatását. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az állam működésképtelenségéhez asszisztálnak azzal, hogy civil adományokból pótolják az elvont pénzt, de nem tehetnek mást. A MET lelkésze, Iványi Gábor pedig kicsinyes politikai bosszúról beszél. A nehézségek ellenére a héten mindhárom érintett iskolában elindult a tanítás.
Esélyt sem kaptak a mártélyiak az iskolájuk megtartására, mert a "vasalódeszkás tanárt" megregulázó tankerületi vezető későn döntött az átszervezésről. Ráadásul, hivatalosan még nem is értesítették őket a döntésről, amely ellentétes a kormány "kisiskola" koncepciójával. Tiltakozásként az érintettek 200 kilométert futnak: Mártélyról egészen a köznevelési államtitkár íróasztaláig. A tankerület szerint egyeztettek a szülőkkel, az "átszervezés" pedig a gyerekek érdekét szolgálja.
Szerdán benyújtotta javaslatát a minisztérium a köznevelési törvény újabb módosítására.
Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, közülük eddig sokan szakértői engedéllyel nem egy, hanem két évet halaszthattak az óvodában. A köznevelési törvény módosítása most az SNI-s ovisokat érinti a leghátrányosabban: szüleik hiába rohangálnak pánikban a hivatalok között a halasztásért, sokuknak esélytelen, hogy megkapják. A pedagógiai szakszolgálatoknak eközben több tízezer gyereket kell feleslegesen megvizsgálniuk, így viszont nincs idejük az SNI-sek felméréseire és terápiáira.
Kitolnák egy módosító javaslattal az iskolahalasztási kérelmek leadásának a határidejét. Ez azonban csak azoknak jelent segítséget, akik már a szakszolgálatokhoz fordultak.
Ha elfogadja a parlament az innovációs miniszter törvénymódosítását, szeptemberben minden további nélkül bezárhatnak az alternatív iskolák. A javaslat alapból megszüntetné az alternatív tantervek alapján tartott oktatást Magyarországon, és helyette csak egyéni engedélyek alapján volna mód eltérni az előírásoktól.
Diákok követelik a köznevelési törvény visszavonását, egyelőre szolid akcióval.
Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!
Külső gazdasági társaságot bízhat meg a feladattal a kormány egy törvénymódosítás nyomán. Az eredmény a Népszava szerint hasonló lehet ahhoz, mint amit az egyetemek alapítványi kiszervezése jelent a felsőoktatásnak.
Több ponton is változhat a köznevelési törvény.
Az Oktatási Hivatalhoz csaknem 11 ezer kérelem érkezett, a többségét jóváhagyták.
Egyeztettek a köznevelési államtitkárral, aki ígéretet tett arra, hogy átírják a törvénymódosítás szövegét.
Szakmai körökben azt beszélik, ez az óvodák államosítása felé vezető egyik első lépés lehet.